Király István József:
A Szegedi szimfonikus zenekar
krónikája
a kezdetektől 1999-ig
Vaszy Viktor, a legendás karmester, a Szegedi Nemzeti Színház akkori igazgatója, Nagy Imre oboaművész, a Szegedi Nemzeti Színház zenekarának felügyelője és a zenekar néhány vezető művésze több éves előkészítő munkája nyomán 1969. augusztus 1-vel létrejött a Szegedi Szimfonikus Zenekar, mely a Szegedi Nemzeti Színház zenekarából vált ki, s lett önálló zenei intézmény.
Természetesen a megelőző években is voltak Szegeden szimfonikus koncertek; az ezeken közreműködő zenekar – egy-két személy kivételével – azonos volt a színházéval. Szeged a XVIII. század kezdete óta gyakorlatilag folyamatosan tartott fenn zenei együttest, ami sok egyéb kötelezettsége mellett ellátta a Várost zenekari hangversenyekkel is. Írásos emlékek szerint már 1722 táján Nádasdy püspök rávette a Város vezetését, hogy zenekart szervezzen. Ennek az együttesnek akkor a legfőbb feladata a templomi zenélés volt, hogy a török háborúk alatt eldurvult, vallástalanná lett népet a templomba csábítsa. A zenekar első nyilvános fellépése 1722-ben, az Úrnapi körmenetben történt. 1724-ben már teljes volt a zenekar, és a Város elhatározta, hogy muzsikusainak egy kvártélyházat építtet. Ez meg is valósult; ez az épület a palánki kiskapu előtt, a Gizella téren állt, valahol a mostani Dóm téren. (A Város részéről méltó tisztelgés lenne az elődök előtt, ha ennek emlékére egy bronz táblát helyeznének el a megfelelő helyre.) Már ekkor volt tehát Szeged városának zenekara, és fenntartása folyamatos volt kisebb-nagyobb kényszerű megszakításokkal. A zenekar városi – nem egyházi – fenntartású volt, bár egyházi szolgálatot is teljesített. Mivel muzsikusait 1724-ben már határozottan a város zenészeiként említik, zenekarunk 1999-ben éppen 275 éves.
A Város gondját viselte zenekarának. Álljon itt erre egy korabeli példa: az 1736-37. évi számadások szerint a Város fizette a hangszerjavítási, kóta-, hangszer- és kellékbeszerzési számlákat. Az első ismert számlát a regens chori állította ki, és e specifikációban felszámít:
három köteg hegedű E-húrért 3 frt 45 dr 4 karika A-húrért 20 dezüst fonállal bevont G-bélhúrért 36 drkét konc kótapapírért 24 drvadászkürt hangtompítójáért (Halbtoniger Krumpgögl) 15 drhat vasárnapi dobhordozásért 12 dr1 violin d’amourért 3 frt 31 dr ehhez húrért 51 drazaz összesen 9 frt 53 dr összeget”.
Ennek ellenére akkori elődeink sem dúskáltak a földi javakban! Többen elhagyták a zenészi pályát, biztosabb és nagyobb jövedelmet nyújtó ipari vagy kereskedelmi pályára léptek. Hűségesek maradtak azonban, mert a zenekar szerepléseire vissza-visszajöttek.
Bájos adalék a Város zenekarának működésére: A város a zenészek működését minden lehető alkalommal igénybe vette, körmenetek, városi felvonulások, nagyobb házszentelések alkalmával, sőt 1753. január 24-én, amikor az új akasztófát felállították, még akkor is zenéltettek velük. Érdekes párhuzam: a zenélésen kívül a zenetanítás is pótolta a zenészek jövedelmét. A Város tekintettel volt mindig arra, hogy olyan zenészeket szerződtessen, akik tanítani is tudnak. Ez így van ma is, bár erről most már nem a Város gondoskodik. Kényszerűségből maguk a zenekari művészek keresnek tanítási lehetőséget, hogy tudásukat, tapasztalataikat átadhassák az utódoknak, és hogy a méltó életvitel finanszírozható legyen.
Az 1700-as évek végén a zenekar a világi zenéhez még inkább kapcsolódott azáltal, hogy zenét szolgáltatott az átvonuló német színtársulatok előadásaihoz. Jellemző Szeged kultúrát igénylő polgáraira, hogy nem elégítették ki őket ezek a zenés színdarabok. Így már 1790 táján létrejött az első operaelőadás! A városi zenekar nagy tekintélynek örvendett, és híre elterjedt az egész országban. Így nem csoda, hogy sokfelől érkeztek zenészek és jelentkeztek az együttesbe. A zenekar vezetője válogathatott a jelentkezők között, hogy minél jobb erőkkel tölthesse fel zenekarát.
Érdekesség, hogy a zenekarba 1830-ban került az első hölgytag: Bába Johanna, prímhegedűsnek. Miután 1834-ben feleségül ment egyik kollégájához, Pintér Ádámhoz, így őket tekinthetjük az első zenekaron belüli házaspárnak. Azóta ez sokszor megismétlődött: napjainkban is szép számmal vannak zenész házaspárok az együttesben.
A zenei élet fellendülését példázza, hogy 1834-ben Türnauer György megalapította a Hangászati Pártfogó Egyesületet. Ez a városi zenekartól független polgári zenekar fenntartását tette lehetővé. Egyéb ténykedése kihatott arra, hogy a zeneiskola fenntartásával a zenekar részére új tagokat képezzenek ki.
Szeged az 1850-es években. (Forrás: http://szegedpanorama.hu)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után nehezen indult a társadalmi élet, s a Bach-korszak alatt és még utána is a nyilvános szórakozások és ünnepségek a legszűkebb korlátok közé szorultak. A zenekar azonban föltámadt! 1852. évből már vannak olyan számlák, amelyek a zenekar újbóli működésére utalnak. 1876-ban ugyan feloszlatták a zenekart (és ez sajnos később is megismétlődött), de a szegedi közönség ezt nem vette jó néven. Két év múlva már újra megszervezték a zenekart, aminek következtében élénk hangversenyélet alakult ki Szegeden. Ennek – mint annyi mindennek – az 1879-es árvíz vetett véget.
1880-ban a zenede újbóli megalapításával indult újra az árvíz utáni zenei élet. Ekkor azonban csak katonazenekar volt a városban a cigányzenekarok mellett. Szeged újjáépítése nagy nyereség volt a zenei életnek is. Megszaporodtak a hangversenytermek (a Tisza szálloda hangverseny- és tükörterme, a színház, az Ipartestület Székháza, a Kass Szálloda).
Szeged az 1920-as években
A vonószenekar 1886. június 23-án alakult meg hivatalosan, de a megfelelő utánpótlás-nevelés híján az együttes nem sokáig tudott működni. Kisebb kihagyásokkal, de mindig újjáalakult – többek között – König Péter szervezésében is. A Fichtner Sándor alapította Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertmestere Dr. Belle Ferenc lett, elnök-karnagya Fichtner Sándor. Ő erősen törekedett arra, hogy a szegedi közönség minél nagyobb részét rászoktassa a komolyzene élvezetére. Bemutatkozó hangversenyük 1919 elején volt.
A II. világháborúig teljesítette ez a zenekar a feladatát, kielégítve a közben egyetemi várossá vált Szeged polgárainak hangverseny- és opera igényét. Kisebb-nagyobb létszámgondok közepette, de komoly színvonalon dolgozott a zenekar; ennek igazolására néhány országos és világhírű művésszel való közös muzsikálásuk a példa (t. k. Basilides Mária operaénekesnő, Vecsey Ferenc, Hubay Jenő, Telmányi Emil hegedűművészek, Dohnányi Ernő és Szántó Tivadar zongora-, valamint Zsámboki Miklós gordonkaművész).
A zenekar 15 éves jubileumi hangversenye alkalmával ismerkedett meg a szegedi közönség a fiatal Ferencsik Jánossal, aki a koncert egyik részét dirigálta.
1934 tavaszától Fichtner Sándor helyére Fricsay Ferenc került. Ő is többféle pozíció betöltésével szolgálta a szegedi zenei életet. A Filharmóniai Társaság Zenekarán kívül vezette a Városi Színház Zenekarát, a Magyar Királyi 9. Hunyadi János Honvéd Gyalogezred Zenekarát, a Városi Énekkari egyesületet, majd az 1937-ben létrejött Szegedi Kamarazenekart. Keze alatt a zenekar magas színvonalra emelkedett.
1942 őszén részt vett Budapesten a zenekar „A legjobb vidéki zenekar” címet eldöntő hangversenysorozaton, ahol 15 vidéki zenekar szerepelt, s 2000 pengős pályadíjat nyert.
Fricsay Ferenc 1944. március 19-e után lemondott minden tisztségéről. Előbb bujkálnia kellett antifasiszta nézetei miatt, majd elhagyta az országot, külföldre költözött. 1963-ban hunyt el ez a kiváló karmester, szervező, zenei szakember, nagyszerű egyéniség. Szeged sokat veszített távozásával. Utóda a zenekar élén Figedy-Fichtner Sándor, illetve Antos Kálmán lett. A háború után, 1945 őszén a Szegedi Filharmonikusok Egyesülete Kodály Zoltán tanácsára megválasztotta elnök karnagynak Vaszy Viktort. Ő a háború okozta nehézségek dacára négyéves működése alatt megteremtette az operajátszás és a hangversenyezés személyi és tárgyi feltételeit. Egyre jobban, egyre nagyobb sikerrel teljesítették hivatásukat. Mégis 1949. szeptember 1-én egyetlen tollvonással megszüntették a szegedi operatársulatot. Ez alapjaiban rendítette meg a hangversenyzenekar létét. A színház 74 tagú zenekarából csak 9-en maradhattak. A többiek szétszéledtek, elsősorban Budapestre mentek; ők lettek több vezető budapesti zenekar alapító tagjai.
A következő évek alatt lassan újjászerveződött a zenekar Szegedi Filharmonikus Zenekar néven. Paulusz Elemér, később Fejér György, majd Simon Albert vezetésével. 1954 őszén Rubányi Vilmos került Szegedre, a színház zeneigazgatói székébe. Ő is újjászervezte és 3 éves működése alatt 55 főre gyarapodott a zenekar létszáma. 1955. szeptember 26-án, Bartók Béla halálának 10. évfordulóján vette fel a zenekar a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar nevet.
Vaszy Viktort 1957 júliusától ismét Szegeden találjuk. Ekkor kezdődött Szeged hangverseny- és operaéletének aranykora. Az ő és segítői munkája eredményeképpen 1969. augusztus 1-vel kivált a színházból és önálló művészeti testületté vált a zenekar Szegedi Szimfonikus Zenekar néven. Vaszy ezzel az akkoriban a budapesti operáéval vetekedő színvonalú operajátszás mellett a szimfonikus műfaj számára is sokkal jobb feltételeket tudott teremteni. 1969. augusztus 1-től 1975. június 30-ig állt a zenekar élén. Miután igazgatóként nyugállományba vonult, akkor is nagy tekintélyű, meleg szeretettel fogadott vendég volt a zenekar élén a koncertpódiumon és az operában egyaránt. 1979. március 12-én, az általa alapított zenekar élén, próba közben, a karmesteri pulpituson érte a halál.
Szegedi főzeneigazgatóként Vaszy Viktort Pál Tamás követte 1975. július 1-től 1983. július 30-ig, majd Oberfrank Géza 1983. augusztus 1-től 1989. augusztus 31-ig vezette a zenekart. Ettől kezdve a színházi operaigazgatói és a szimfonikus zenekari igazgató-karnagyi funkciót külön személy tölti be. Gregor József operaigazgatói működése alatt Pál Tamás visszatért a zenekarhoz egy évre (1989. szeptember 1. – 1990. október 1.) igazgató-karnagyként. Távozása után a zenekar vezetői posztjára kiírt pályázatot Acél Ervin nyerte meg, aki 1991. április 1-től 1999. április 30-ig állt az együttes élén. 1999. május 1-től a nagynevű elődök sorába az újból kiírt igazgató-karnagyi pályázat nyerteseként Gyüdi Sándor lépett. 2008. július 1-től, színházi főigazgatóvá történő kinevezését követően, Gyüdi Sándor művészeti vezető, illetve vezető karmesterként dolgozik a zenekar élén, az együttes igazgatója pedig Baross Gábor.
Látható, hogy Szeged város közönsége, polgársága mindig is igényelte a zenekultúrát, és ez az elvárás támasztotta fel újból és újból a városi zenekart. Nem csak a régmúlt időkben, hanem manapság is meg-meg kellett küzdeni a zenekarnak a fennmaradásért, önállóságért, hogy a polgárok igényeit a tőle telhető legmagasabb színvonalon tudja kielégíteni.
Végezetül egy kis „kultúr-statisztika” (a kifejezést Papp Györgyné használta egy a zenekarról szóló tanulmányában): 1969. augusztus 1-től 1999. július 31-ig a Szegedi Szimfonikus Zenekar több mint 970 hangversenyt, 2300 operaelőadást játszott. Vendégkarmesterek elsősorban a koncertéletben jelentek meg, és ennek sorában olyan neveket említhetnék – természetesen a teljesség igénye nélkül – mint Lamberto Gardelli, Wolfgang Bothe, Paul Capolongo, Libor Pešek, Carlo Zecchi, Bruno Campanella, Kobayashi Ken-Ichiro, Ferencsik János, Komor Vilmos, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Ervin, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Fischer Iván. Reméljük, hogy ez a névsor további nagy nevekkel bővül a jövőben, és a jogelődeivel együtt 275 éves Szegedi Szimfonikus Zenekar működésének előttünk álló szakasza is a majdani visszaemlékezésekben a zeneművészet méltó szolgálataként szerepelhet.
*A szerző kürtművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar alapító tagja, évtizedeken át a zenekar szólamvezető művésze, a konzervatórium tanáraként a zenekar mai kürtszólamában valamennyi művész egykori tanára. A zenekar történetének fáradhatatlan krónikásaként óriási archívumot őriz. Történeti összefoglalója 1999 őszén, az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekar fennállásának 30 éves jubileuma alkalmából megjelent kiadvány számára készült.
A Szegedi Szimfonikus Zenekar és
elődei történeti kronológiája
- 1724 A város “kvártélyházat” épít.
- 1790 Német színtársulatok vendégjátékai révén, a helybeli zenekar közreműködésével létrejönnek az első operaelőadások Szegeden.
- 1834 A Hangászati Pártfogó Egyesület megalakulásával zeneiskola és polgári zenekar működése veszi kezdetét.
- 1879 Az árvíz utáni újjáépítések során több hangversenyezésre alkalmas épülethez jut a szegedi zenei élet. Bár hivatásos zenekart ekkor éppen nem tart fenn a Város, egyesületi keretben (vonószenekar) és több katonazenekar révén a hagyomány nem szakad meg.
- 1918 A Szegedi Filharmóniai Társaság megalakulása.
- 1934 – 1944 Fricsay Ferenc irányításával a Filharmóniai Társaság zenekara és az operajátszás a Városi Színházban óriási fejlődésen megy keresztül.
- 1945 A Szegedi Filharmonikusok Egyesülete Vaszy Viktort hívja meg elnök-karnagynak. A Szegedi Nemzeti Színházban a fővároséval vetekedő színvonalú operajátszást, a koncertélet számára 75 tagú zenekart teremt.
- 1949 Politikai döntés megszünteti a szegedi operatársulatot, Vaszy Viktor elhagyja a várost.
- 1955 A Vaszy Viktor távozása után lassan ismét feléledő Szegedi Filharmonikusok Zenekara felveszi a Bartók Béla Szimfonikus Zenekar nevet.
- 1959 Vaszy Viktor ismét Szegedre kerül, újjáalakul és felvirágzik az operajátszás.
- 1969 Vaszy Viktor magas színvonalú operajátszás mellett a szimfonikus műfaj számára is jobb feltételeket akar teremteni, és rábírja a Város vezetését az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekar megalapítására.
- 1975 Vaszy Viktort váratlanul nyugdíjba küldik, Szegeden maradva rendszeresen dirigál a színházban és a zenekarnál.
- 1975 – 1983 Pál Tamás főzeneigazgatói működése.
- 1979. márc. 12. Vaszy Viktort a Falstaff próbája közben, a zenekar karmesteri dobogóján éri a halál.
- 1983 – 1989 Oberfrank Géza főzeneigazgatói működése.
- 1989 Pál Tamás lesz a zenekar igazgató-karnagya, miközben Gregor József az operaigazgató.
- 1991. ápr. 1. Acél Ervin nyeri meg a zenekar igazgató-karnagyi pályázatát, aki – több pályázati cikluson keresztül – 1999. április 30-ig áll a zenekar élén.
- 1999. máj. 1. Gyüdi Sándor nyeri meg a zenekar igazgató-karnagyi pályázatát, aki 2002. ápr. 1-től – ismételten megnyerve a kiírt pályázatot – második ciklusát tölti a zenekar élén.
- 2008. július 1. Színházi főigazgatóvá történő kinevezését követően, Gyüdi Sándor művészeti vezető, illetve vezető karmesterként dolgozik a zenekar élén, az együttes igazgatója pedig Baross Gábor.
- 2013. július 1. Lukácsházi Győző váltja Baross Gábort az igazgatói poszton.
Korábbi igazgató-karnagyok
Vaszy Viktor
1903-ban született Budapesten. A Zeneakadémiát hegedű és zeneszerzés szakon végezte. 1925-től a Székesfővárosi Zenekar, 1929-től 1941-ig a Budapesti Egyetemi Énekkar, 1935-től 1941-ig a Palestrina Kórus karnagya. 1929-től 1941-ig a Zeneakadémia tanára. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Opera igazgatója. 1945-től szegedi operaigazgató, de társulatát 1949-ben szinte feloszlatják, ezért Budapestre visszaköltözik és elsősorban komponál. 1957-től ismét a Szegedi Nemzeti Színháznál van, operaigazgató, bizonyos időszakokban színházigazgató. 1958-ban megalapítja és haláláig, két évtizeden át vezeti a Szegedi Zenebarátok Kórusát. Óriási érdemei vannak a szegedi zenei élet fejlesztésében, a budapestivel vetekedő operajátszás megteremtésében, a Szegedi Szabatéri Játékok újraindításában. 1969-ben létrehozza az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekart. 1975-ben nyugdíjazzák, de Szegeden maradva dirigál az operában illetve koncertezik a zenekarral, vezeti az oratóriumkórust. 1979. március 12-én a zenekari árokban, a Falstaff próbájának dirigálása közben éri a halál.
Pál Tamás
1937-ben Gyulán született. Zongorát, zeneszerzést és karmesterséget tanult a budapesti Zeneakadémián. 1960-ban, még főiskolás korában kezdődött karrierje a Magyar Állami Operaházban, ahol olyan karmesterek asszisztenseként dolgozott, mint Ferencsik János és Lamberto Gardelli. 1964-ben a “Szöktetés a szerájból” dirigenseként debütált, ma jd a teljes olasz repertoárt vezényelte, és megkezdte hangversenyező tevékenységét a vezető budapesti zenekaroknál. 1975-től 1983-ig szegedi főzeneigazgatóként, vagyis a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyaként és operaigazgatóként működött. Rendkívül széles karmesteri repertoárján számos ritkaság szerepel, jelentős művek ősbemutatóját és magyarországi bemutatóját vezényelte. Lemezei, köztük több nagydíjas felvétel, a Hungaroton mellett neves külföldi cégeknél készültek. Rendszeresen dirigál Európa országaiban, a kilencvenes évektől különösen Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, valamint Dél-Amerikában. 1975-ben Liszt-díjjal, 1997-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. 2001-től 2006-ig a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, 1999-től a Zeneakadémia tanára.
Oberfrank Géza
1936-ban Budapesten született, 1961- ben szerzett karmesteri diplomát a Zeneművészeti Főiskolán. 1961-től 1980-ig az Állami Operaház tagja, közben Berlinben a Komische Oper Főzeneigazgatója 1973-tól 1976-ig. 1976-tól 1983-ig a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként állandó szereplője volt a koncertéletnek, és egyben, 1980-tól 1983-ig a Fővárosi Operettszínház művészeti vezetőjeként is működött. 1983-tól 1989-ig Szegeden főzeneigazgató, a Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya és a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója volt, számos előadást dirigált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szegedi operaprodukciókkal évente turnézott Nyugat-Európában. 1989-ben a budapesti opera zenei vezetését vállalta, a kilencvenes években az Operaház főzeneigazgatója volt, jelenleg címzetes zeneigazgatója. Kitüntetései: Liszt-díj, Érdemes művész cím, Kiváló művész cím, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, vezényelt Kanadában és az Egyesült Államok több városában is, számos hanglemezfelvétele készült.
Acél Ervin
1935-ben Temesváron született, Kolozsváron és Bukarestben végezte a Zeneakadémia karmester szakát, és részt vett a Holland Rádió karmesteri mesterkurzusán. 1971 óta szereplője a nemzetközi koncertpódiumoknak Európa számos országában, Japánban, Észak- és Dél-Amerikában. 1960-tól 1963-ig a Botoşani (Románia) Filharmónia karmestere volt. A Nagyváradi Állami Filharmónia zenekarát 28 éven keresztül vezette, közben két évig az Isztambuli Állami Operának volt a zeneigazgatója. Művészeti vezetői munkája mellett docensként oktatott a római Ottorino Respighi Zeneakadémia karmesterképző szakán, 1992-től pedig a Szegedi Konzervatórium tanára volt. 1991-től 1999. április 30-ig irányította a Szegedi Szimfonikus Zenekart. Együttese élén számos nagysikerű hangversenyt adott, külföldi koncertturnékon vett részt, a Szegedi Nemzeti Színházban operaelőadásokat dirigált. Karmesteri művészetét több mint 40 lemez örökítette meg. 1998 tavaszán Sebetia Ter-díjjal tűntették ki Olaszországban. 1996-tól a Bécsi Zeneakadémia karmesterképző szakának docense, illetve 1999 őszétől 2006-ban bekövetkezett haláláig ismét a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere volt.
Korábbi művészeti vezetők
Lukács Ervin
Budapesten született 1928. augusztus 9-én. A Fodor Zeneiskolában kezdett zongorázni Kálmán György és Székely Arnold irányításával. 1952-ben orvosi diplomát szerzett. Az Állami Zenekonzervatóriumban Sugár Rezső növendékeként tanult zeneszerzést 1950-51 között, majd Somogyi László tanítványaként végezte el a Zeneakadémia karmesterszakát 1951-től 1956-ig. Pályafutását a Honvéd Művészegyüttesének másodkarmestereként kezdte 1954-ben, majd 1956-57-ben a Miskolci Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar vezető dirigense volt. A Magyar Állami Operaháznak 1957-ben lett a karmestere. A dalszínháznak 1987-től 1990-ig főzeneigazgatója, 1989-től pedig örökös tagja, majd címzetes főzeneigazgatója. 1962-ben I. díjat nyert a III. Római Nemzetközi Karmesterversenyen. Ekkor kezdődött nemzetközi karrierje. A Magyar Televízió karmesterversenyeinek állandó zsűritagja. A Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának (később Magyar Szimfonikus Zenekar) művészeti vezetője volt 1981-től 1987-ig. Az Állami Hangversenyzenekarnak 1991-től 1994-ig zeneigazgatója, 1995-től pedig állandó vendégkarmestere. A Japán Filharmonikusok első állandó vendégkarmestere 1989-től. 1956-1959 között, majd 1982-től a Zeneakadémia karmesterképző tanszakának tanára. Számos hanglemezfelvétel készült vezényletével. Rendszeresen vendégszerepel a nagy európai zenei központokban, az Egyesült Államokban és Japánban. Művészi munkáját Liszt Ferenc-díjjal (1965), érdemes (1974) és kiváló művészi (1983) kitüntetéssel, SZOT –díjjal (1981), Bartók-Pásztory-díjjal (1994) és Kossuth-díjjal (1996) ismerték el.1999 és 2002 között, amikor a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere és művészeti tanácsadója volt, számos kitűnő hangversenye maradandó élményt jelentett a szegedi zenei életben.
Fürst János
1935-ben Budapesten született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult hegedű szakon. 1956-ban külföldre távozott, ezt követően évekig koncertmesterként dolgozott több zenekarnál, többek között megalapította az Ír Kamarazenekart. Később dirigensi tanulmányokat folytatott, a felsőfokú képesítés megszerzése után Malmöben, Aalborgban, Dublinban, Marseilles-ben és Winterthurban volt vezető karmester és zeneigazgató. Hosszú ideig a Helsinki Filharmonikus Zenekar állandó vendégkarmestere volt. 1972-től Londonban működött, de már ezt megelőzően vezényelte a brit főváros legnagyobb zenekarait, beleértve a Londoni Szimfonikus Zenekart és a Royal Filharmonikus Zenekart is. Vendégszerepelt Izrael, Ausztrália, Amerika és Új-Zéland koncertpódiumain. Minden zenei műfaj terén otthonosan mozgott, kilenc évig volt a Marseilles-i Opera zeneigazgatója. Folyamatosan járta a világot, állandó vendége volt a legjelentősebb zenekaroknak, közben 1997-től a Párizsi Conservatoire karmesterképzőjének professzora volt. Számos jelentős CD-felvétel őrzi munkásságát. 2002 őszétől 2007. január 3-án bekövetkezett haláláig a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjeként és vezető fővárosi együttesek (Operaház, MATÁV Szimfonikusok, Nemzeti Énekkar) vendégkarmestereként rendszeres szereplője volt a magyar zenei életnek.
Kesselyák Gergely
1990-1995 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia karmester szakán tanult Lukács Ervin tanítványaként. Részt vett Jurij Szimonov két mesterkurzusán. A Magyar Televízió VIII. Nemzetközi Karmesterversenyén III. helyezést ért el, és elnyerte a Nemzeti Filharmónia különdíját. 1994-ben Pármában a Toscanini Karmesterverseny döntőse volt. Karmestere volt a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak és vezette a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarát is. 1997-től 2002-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 2000-től 2002-ig a „Bartók +…” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál zenei igazgatója. A Magyar Állami Operaház karmestere, majd főzeneigazgatója volt. A 2007/2008-as évadban a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt.Jelenleg a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője.
Korábbi igazgatók
Baross Gábor
1946-ban született Győrött. Tanulmányait Győr városában végezte.Zenei tanulmányait zongoristaként kezdte, de 1960-ban az akkori Tinódi Lantos Sebestyén Konzervatórium trombita szakára nyert felvételt.A középiskolai tanulmányok után Győrött, a Zeneművészeti Főiskolára vették fel, ahol 1968-ban diplomázott.Már főiskolásként tagja volt a Győri Filharmonikus Zenekarnak, mint I. trombitás, szólamvezető.1982. április 1-től a győri filharmonikusok igazgatóhelyettesévé nevezték ki, mely beosztásban 1994-ig dolgozott úgy, hogy trombitaművészként a zenekar koncertjein is közreműködött. 1994-től a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója. Győri együttesénél 44 esztendőt töltött el, ebből 26 évet vezető beosztásban. A szakmai munka mellett számos egyéb téren is tevékenykedett: elnökségi tagja volt a Magyar Szimfonikus Zenekarok Országos Szervezetének, a Pannon TIT elnökségének, több szervezetnél kuratóriumi tag (KÉSZ, Győr Tehetséges Ifjúságért Alapítvány – elnök, Pass András Alapítvány). 1994-ben, 2004-ben és 2006-ban ARTISJUS díjat kapott, amely országos szakmai elismerés. 2006. januárjában megkapta a „Győr Művészetéért” megtisztelő kitüntetést. 2007-ben PRÍMA Díjas lett. 2008. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést nyerte el. 2008. július 1-től 2013-ig a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója.
Lukácsházi Győző
1953-ban született Budapesten. Csellózni és tubázni tanult, művész-tanári diplomáját az utóbbiból szerezte. Hangszeresként több műfajban is jelen volt, játszott az Operaházban, ragtime zenekarban, kamaraegyüttesben és fúvószenekarban. Gyakorló muzsikusi pályafutásával párhuzamosan mindig hangsúlyt fektetett a zenei ismeretterjesztésre. Évtizedeken át a Magyar Rádió zenei szerkesztőjeként dolgozott, gyerekeknek szóló műsorait napjainkban is élvezhetik a Bartók Rádió hallgatói. A Bonbon Matiné elnevezésű, országos hálózattal rendelkező játékos zenei műsorok létrehozója, előadásaival fáradhatatlanul igyekezett újabb híveket szerezni a klasszikus zenének. 2013-2018 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója volt, ebben a tevékenységében is fontos szerepet kapott a zenei nevelés, a zenekar népszerűsítése a médiumokon keresztül, vagy egyéni stílusú műsorokkal megjelenni Szeged városának utcáin, terein. Tevékenységét átlátta a gyerek- és felnőtt közönség iránt táplált tisztelet, meggyőződése, hogy a zene és annak szeretete jobbá teszi az embereket és a világot. 2022. július 26-án hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.
Az Év Zenésze díj nyertesei
1985 Török János klarinétművész
1987 Mojzer Antal fagottművész
1988 Szöllősy József hegedűművész
1989 Csík Olivér fagottművész
1990 Király István kürtművész
1991 Bárkányi Pál ütőművész
1992 Kosztándi István hegedűművész
1993 Kálmán János kürtművész
1994 Lass Zoltán fuvolaművész
1995 Boros József trombitaművész
1996 Sasváriné Medvegy Erzsébet oboaművész
1997 Török János klarinétművész
1998 Tamás Péter klarinétművész
1999 Somorjai Péter ütőművész
2000 Belházy Gyula fagott-művész
2001 Kosztándi István hegedűművész, koncertmester
2002 Steiler Tamás oboaművész
2003 Szabó László kürtművész
2004 Ludányi Endre gordonművész
2005 Kecskés György kürtművész
2006 Horváth Gyula klarinétművész
2007 Nógrádiné Csíkos Margit oboaművész
2008 Kőrösi Györgyi csellóművész
2009 Szabó László kürtművész
2010 Behán László Dezső hegedűművész, II. koncertmester
2011 dr. Kecskés György kürtművész
2012 Steiler Tamás oboaművész
2013 Zoltán Péter klarinétművész
2014 dr. Kosztándi István hegedűművész, I. koncertmester és zenekari szólista
2015 Kőrösi Györgyi gordonkaművész
2016 Szabó László kürtművész
2017 Kálmán Csaba mélyhegedű művész
2018 Méri Balázs fagottművész
2019 Steiler Tamás oboa
2020 Bödör Imre gordon
2021 Somogyi Júlia fuvolaművész
2022 Szabó László kürtművész
2023 Horváth Gyula klarinétművész
Diszkográfia
1992-2018
N. Kabalevsky: Szimfónia nr. 1. és nr. 2.
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Acél Ervin
Olympia CD, OCD 268 (1992)
Bartók Béla Nőikar – Szeged, vez.: Ordasi Péter
Négy bagatell zongorára, 1992
Liszt: Zongoraversenyek (Patetikus koncert, 1. és 2. zongoraverseny)
Richard Frank (zong.)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Robert Hart Baker
Aurophon, LC 7709 (1995)
Portugál zongoraművészek
M. de Falla: Éj a spanyol kertekben
F. Liszt: Magyar fantázia
F. Chopin: Három écossaize
Adriano Jordao (zong.)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Acél Ervin
EMI Classics (1996)
30 éves a Szegedi Szimfonikus Zenekar
G. Verdi, R. Wagner és N. Rimszkij-Korszakov művei
Kosztándi István (hegedűszóló)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Pál Tamás, Oberfrank Géza, Acél Ervin
Taxbal, TXCD 010 (1999)
Maczák János és a Kosztándi Vonósnégyes
Rövid mise gyermekkarra/női karra, 1999-2003
A galamb hajnala
– W. A. Mozart, L. v. Beethoven, P. Mascagni, R. Leoncavallo, G. Puccini és A. Liotta művei
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Anthony Petrizzo
CPDove (2000)
CSEMICZKY MIKLÓS MŰVEI szegedi művészek előadásában
Ave Maria egynemű karra, 2001
E. Dohnányi: Szegedi mise
Frankó Tünde (szoprán), Németh Judit (alt), Somorjai Simon (tenor), Szüle Tamás (basszus), Magyar Rádió Énekkara,
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Strausz Kálmán
DBE/CD 0708 (2003)
Bécsi bokréta
– Részletek J. Strauss, Stolz, Zeller, Kattnigg, Künneke, Lehár és Kálmán operettjeiből
Sofie Ottosen, Thomas Peter Koppel
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Vető Tamás
Carmik CD 21210 (2002)
W. A. Mozart: Zongoraverseny nr. 21. és nr. 23.
Young Choon Park (zong.)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
Duchesne World Records, DDD 72013 (2002)
Not(t)e di Natale – Karácsonyi hangverseny
Zene: C. Alberghini, D. Biancucci, C. Mattioli, C.Alberghini, J. Arcadelt, J.S.Bach, Gounod, Brahms, F.X.Gruber;
Km.: Maria Luigia Borsi (szoprán), Roberto Brugioni (tenor), Claudio Mattioli (bariton), Matteo Ferrari (fuvola), Kosztándi István (hegedű), Denis Biancucci (zongora), Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Claudio Desideri
San Paolo Edizioni Musicali e Discografiche, MCD 161 (2004)
C. Kreutzer: Missa Solemnis, Esz-dúr
Christine Schaefer (szoprán), Raika Maier (alt), Andreas Linsenmann (tenor), Eric Fergusson (basszus), Kreutzer Kórus – Messkirch, Vaszy Viktor Kórus – Szeged
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Monika Heinen-Wolf
Thomas Schmidt (2005)
Madarász Iván: Zenés mesék
Vajda Júlia (szoprán), Megyesi Zoltán (tenor), Andrejcsik István (bariton), Altorjay Tamás (basszus), Székhelyi József (narrátor)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
Hungaroton, HCD 32349 (2006)
Bécsi pavilon – Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker operett-részletek
Sofie Ottosen, Thomas Peter Koppel
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Vető Tamás
Soprano Records (2006)
W. A. Mozart: Zongoraverseny nr. 20. és nr. 22.
Young-Choon Park (zong.)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
Cavendish Classics, CC400 (2006)
Antonín Dvorák:
Hegedűverseny: a-moll, op. 53
Gordonkaverseny, h-moll, op. 104
Jávorkai Sándor – hegedű
Jávorkai Ádám – gordonka
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
Gramola 98865 (2009)
Histoires…
Ravel: Lúdanyó meséi
Roussel: A pók ünnepe
Ives: A megválaszolatlan kérdés
Debussy: Egy faun délutánja
Bartók: Magyar képek
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Michel Podolak
AEM109 – Editions DURAND
Császár Zsuzsanna – zongora
Négy szent ének női karra, 2013-2014
Opera Arias
Victoria Markaryan – Philippe Brocard
Armel Opera Festival
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
HCD32739 – Hungaroton (2014)
Bartók Béla Nőikar – Szeged,
vez.: Ordasi Péter
Fantázia egy magyar népdalra, 2014-2015
Bartók Béla Nőikar – Szeged, vez.: Ordasi Péter
Hegedűverseny, 2015
Tóth Péter:
Szent Gellért-Oratórium
Szélpál Szilveszter – bariton
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vaszy Viktor Kórus
vez.: Gyüdi Sándor
GCD 190 – Gryllus Kiadó (2017)
Balogh Sándor – Lukácsházi Győző:
Ludas Matyi – mesés zenejáték
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Balogh Sándor
mesélő: Lukácsházi Győző
LGYCD-004 – BonBon Matiné Kft. (2017)
Szegedi Szimfonikus Zenekar, vez.: Gyüdi Sándor
szólista: Tóth Kristóf – hegedű
PACD18010 (2018)